Az amerikai Duke Egyetem és a Dél-dániai Egyetem kutatói mintegy kétszázötven év halálozási adatait vizsgálva olyan emberek adatai után kutattak, akik éhínség, betegség és valamilyen szerencsétlenség következtében haltak meg. A nők és férfiak várható élettartama közötti szakadékot vizsgálták. Eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklap online kiadásában mutatták be.
Az adatok hét populációt fedtek le, amelynek tagjai életük során mintegy húsz nehéz évet éltek meg. Idetartoznak például azok is, akiket éhínség sújtott a 18., a 19. és a 20. században Svédországban, Írországban vagy Ukrajnában. A szakértők megállapították, hogy a nők szinte minden modern populációban tovább élnek, mint a férfiak.
Már csecsemőkorban is megmutatkoznak a különbségek
Olyan biológiai és társadalmi tényezők után kutattak, amelyek befolyásolják ezt a nemek közti különbséget. Az adatokból kiderült, hogy a nőknél szinte minden életkorban alacsonyabb a halálozási arány, mint a férfiaknák, és egyetlen rabszolgapopuláció kivételével tovább éltek, mint a férfiak. A gyermekkori halandóság esetében mutatkozott a legnagyobb különbség a két nem között, ami arra utal, hogy az újszülött lányok nagyobb valószínűséggel élnek túl kockázatos körülményeket, mint a fiúgyerekek.
Ez a tény alátámasztja az elméletet, miszerint biológiai okok miatt élik túl a nők nagyobb valószínűséggel a nehéz körülményeket is, ugyanis csecsemőkorban a viselkedésbeli és szociális különbségek minimálisak vagy éppen a férfiaknak kedveznek.
A biológia és a gének is erősítik a „gyengébbik nemet”
A kutatók megállapították, hogy a nők akár négy évvel is túlélhetik a férfiakat. A krízisek idején tapasztalt előnyök közé sorolják a biológiai tényezőket, a genetikát és a hormonokat. Az ösztrogén például a nők számára erősebb immunvédelmet biztosít a fertőző betegségekkel szemben.